Gasztro a kövön

Hahó, itt vagyok! Mohának hívtak régen a barátaim, az évek múlásával viszont átkereszteltem magam Mohamamává.Persze mondanom sem kell, hogy ettől még őrjítően puha és szexi vagyok!

És sosem lódítok :))

Szóval. Elég vegyesvágott lesz terveim szerint blogocskám. Képek, színek, hangok, ízek….csak a legfontosabbak.

Remélem belejövök a blogozásba, és nem okozok csalódást (főleg magamnak).

Szóval: legyetek velem el-és felnézők!

Várlak benneteket a szeánszaimra!

Mindent beleadok, mi szem s szájnak ingere! A tereh remélem elmarad!

Ha másképp történne, szóljatok rám!

Legyen sütnivalónk!

1.nap:

Kedvenc nyári szilváslepényem

Elkészítem a tésztát: 35 dkg liszt, 3 dkg cukor, 25 dkg vaj, 2 tojássárgája, csipetnyi só és fél dl tejföl. Kinyújtom, villával megszurkálom ha már a tepsiben csücsül.Ráültetem a gyönyörűséges kimagozott szilvaszemeket!

Meghintem zsemlemorzsával cukorral, majd bőven fahéjjal!

A következő öntet a tetejére kerül:
2 tojássárgáját összekeverek egy nagypoharas tejföllel és 5 dkg vaníliás cukorral.A 4 tojásfehérjét 5 dkg cukorral felverem kemény habbá és óvatosan egyelítem a két masszát. Eloszlatom a szilvácskák tetején.Közepesen meleg sütőben kb. fél óráig sütögetem.

csak még egyet….

..ez már tényleg az utolsó!!!!!

2012.augusztus 19.

Hahó, itt volnék! Fáradtnak érzem magam, pedig a vasárnapi ebédkészítésen kívül  nem sok hasznos dolgot csináltam.

Tegnap Bor, mámor,Bénye fesztiváloztunk. Pontosabban a Vujicsics zenekart hallgattuk meg kis borozgatással egybekötve.

Szokás szerint elkéstünk. A hármasfogat: épp csak nagykorú fiam friss jogosítványával,férjem és jómagam. Fiam vezetett és odafelé kinyilatkoztatta: Szerencsétek van, imádok vezetni!

Tényleg szerencsésnek éreztem magam. A Béres szőlőbirtok gyönyörű, épp ment le a nap, csodás színeket hozva magával. Könnyű félédes bort kortyolgatva, népzenét hallgatva akár boldognak is képzelhettem magam, amíg elfeledkeztem fő bajaimról.Aztán a hátunk mögött egy kölök elkezdett visítozni. Úgy kell elképzelni, mint a Günter Grass Bádogdobjában a kisfiút. Dobhártyaszaggatóan csinálta és abba se akarta hagyni. Kicsit muszáj lett közelebb kerülni a zene forrásához.

Elkezdtem fényképezni, pár hasonlított ahhoz, amilyet a fejemben elképzeltem. Nikon d3100-ashoz lett szerencsém néhány hete, és azóta imádom ezt a szerkentyűt. Kattintgatok amikor csak módom adódik.

Tessék, néhány belőle!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással!    Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik