Csirke tepsiben, krumpliágyon, zöldségekkel együtt sütve.

Vegyünk egy szép legalább kétkilós csirkét. Én egy ismerőstől vásárlom, teljesen frissen, megpucolva, belsőségeivel a hasüregében. Én semmi pénzért nem vennék élő csirkét, megpucolni is csak végszükség esetén, pedig tudom hogyan kell. Nagyanyám annak idején szenvtelenül nyiszálta el a lábasjószág nyakát, én pedig gyereklányként viszolyogva figyeltem végső rángatózását.A vért kis lábasba engedte, az sem ment kárba, később megpirította hagymás zsíron, ha megalvadt és jóízűen falatozta kenyérrel. De előreszaladtam nagyon.

Még most is az orromban érzem a leforrázott tollak furcsa, nehéz, fojtó szagát. Könnyűszerrel jöttek ki a tollak, csak vigyázni kellett, a bőr ne jöjjön velük együtt.( Túl forró víz esetén fordulhatott ilyen elő).

A kibelezés is gyakorlott mozdulatokkal ment nagyinak. A beleket leválasztotta, kidobta a macskáknak, az epét a májról óvatosan leszedte, nehogy az kifollyon és megkeserítse a májat. A zúzát kettéhasította, a homokkal vegyült darát kifordította és alaposan lemosta a belsőséget. Még a fejet is meghagyta, az egykor kapirgáló lábakat levágta, lehúzta róluk a sárga hártyát, és ezek mind mehettek a húslevesbe. Ettől a procedúrától ment meg engem kedves ismerősöm a tisztított csirkéjével.

Én előfőztem eme szép példányt a húslevesemben, így lerövidült a sütési idő.

Bedörzsöltem a csirkét sóval, borssal, majorannával és curry-val. A tepsibe vastag hasábokra szeletelt krumplit halmoztam, elvegyítettem karikázott paprikával, paradicsommal,hagymával, sóztam, borsoztam, sőt még egy löttyintés balzsamecet is kerül reája. Ennek tetejére ült a csirke, bőven meglocsolva olívaolajjal. Hogy ne legyen túl száraz pár szedőkanálnyi húslevessel megöntöztem.