“- Benne volt az újságokban, hogy két hétig zárva tartunk – mondta a múzeum portása a telefonba. – A Szabadságharc Ereklyéi már becsukott, a Liszt Ferenc Szerelmeihez viszont még csak most gyűjtjük az anyagot.

– Hát mit csináljak velük? Ez volt a délutáni program.

– Tessék őket elvinni a Szépművészetibe.

– Ott már voltunk. És gondolja meg: ezek vidékiek, és tizenöt éves lányok. Nekik még többet mondanak a tárgyak, mint a világ legszebb festményei!”

Így kezdődik Örkény István egyik egypercese, a Magyar Pantheon.

Aki kíváncsi a folytatásra, itt elolvashatja :  http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm

A Hubauer Sándor Emlékkiállítás is kellemes dolog, s ha  valaki túljutott a novella- okozta megrázkódtatáson, jöhet az én beszámolóm.

A Szépművészeti Múzeum Kiállításáról. Nemcsak vidéki tini lányoknak!

Aki kicsit is otthonosan mozog a képzőművészet területén, annak Henri De Toulouse- Lautrec neve nem cseng idegenül.

Születésének 150. évfordulója kapcsán nyílt meg tavasszal a közel 170 litográfiából álló nagyszabású tárlat.

Egyetlen alkotás lóg ki a sorból, Az ezek a hölgyek az ebédlőben című.

Mivel az akvarell technikájú festmény. Én személy szerint kétszer is visszamentem megcsodálni.

A legszebb darabnak találtam. Szerencsére  bármikor meg lehet nézni, hiszen a múzeum tulajdona!

Különleges élmény volt látni azokat a plakátokat eredetiben, amik a középiskolai művészettörténet könyvek  lapjain gyatra másolatokként köszöntek ránk anno.

15 nagyméretű plakátot láthatunk, közülük ötöt a bécsi Albertinából kölcsönöztek.

Kocsis Nagy Noémi művészettörténész szerint Loutrec plakátjainak különlegessége a korban szokatlanul merész látványvilágban, képkivágásokban és látószögekben, korai avantgárd esztétikájában és a végtelenségig ellaposított tereiben,a japán fametszetek hatásait magán viselő ábrázolásokban nyilvánul meg.

Munkáin szatirikusan jeleníti meg a különböző karaktereket, nem valóságos árnyalásokkal,megformálásokkal, inkább a japán fametszetek ihlette egyszerűséggel, tiszta körvonalakkal és ragyogó színekkel.

Nyolc téma köré csoportosítva láthatók az alkotások :

• a párizsi éjszaka jellegzetes alakjai
• a nyilvános házak
• kottacímlapok
• lóverseny
• színházzal kapcsolatos művek
• barátok között
• francia korabeli sztárok
• színház.

A művész  olyan meggyőző erővel, szinte már karikatúrába illően ábrázolja a korabeli Párizst és benne élő alakokat, hogy kis képzelőerővel mi is vele lehetünk.

Beülhetünk a Mouline Rouge-ba, megtapsolhatjuk Aristide Bruant, elámulhatunk Jane Avril csodás táncán, és megkönnyezhetjük Yvette Guilber sanzonjait.

Ihatunk egy abszintot a kiöregedett kurtizánokkal vagy épp beleshetünk a hálószobájukba, amint épp ébredeznek.

Nevethetünk  Mademoisalle Cha-U-Kao bohóckodásán, majd megbotránkozhatunk rajta  a táncparketten férfi felöltőben, női szeretőjével.

Egyetlen magyar vonatkozású litográfiát lelhetünk fel az alkotások között, ami Rigó Jancsit és az ő imádott,  úri származású szerelmét ábrázolja.

Hogy milyen nagy port kavart ez a szerelem annak idején, arról itt írok, és a prímásról elnevezett süteményt is elkészítettem anno.

https://mohamamakonyhaja.cafeblog.hu/2012/12/30/utorezges_915/

Rám mély benyomást tett, hogy korabeli mozgófilmeket láthattam , sőt hangfelvételeket azoktól , akiket a művész megörökített. Igazi kuriózum!

Kissé szívszorító üzenet a múltból a ma emberének.

A kiállítás augusztus 24.-ig látható, aki kedvet kapott hozzá, siessen!

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el kérlek a FB oldalamra is!

https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik?ref=hl

Örülnék neki!

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással!    Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik