Úgy kezdődött, hogy anyukám késő tavasszal elhatározta: csicseriborsót is vet a konyhakertjébe.
Az elhatározás azonban kevésnek bizonyult és megakadt azon a ponton, amikor vetőmagot akart beszerezni. Mert sehol sem talált.
Pedig még a főváros közelében élő húgomat is mozgósította -e célból.
Amikor már teljesen lemondott róla, elsírta bánatát egy délelőtt.
Nekem van egy bevált helyem, ahol ilyesmit veszek, gondoltam meglepem vele, hátha….
Az eladót is kifaggattam, de szerinte hőkezelik a növényt, emiatt kevés valószínűséggel fog kicsírázni.
Én mégis átvittem szülőmhöz, ő beáztatta, meleg helyre tette, és láss csodát! Megjelentek rajta az ici-pici csírák pár nap elteltével.
Lett nagy öröm, meg vetés!
És július végére termés is!
Az apró hüvelyekben egy-két, maximum három borsószem üldögélt, de sokkal finomabb és intenzívebb az íze a szárítotténál, a konzervről nem is beszélve.
Viccesek az apró hüvelyek, kicsit felfújtak, amikor bontja ki az ember, apró pukkanó hangot ad ki.
Engem arra emlékeztet, amikor gyerekkoromban a hal pucolásakor a tüdőre ráléptünk. (Gyermeteg szórakozás falun, még a múlt században 🙂 !)
A mag gömbölyű, kissé ráncos és apró csőrben végződik.
Kaptam belőle kóstolót, levesnek készítettem el, gyakorlatilag a zöld rokonából készült változathoz hasonlóan, zöldségesen.
Hozzávalók:
kb. 30 dkg friss csicseriborsó
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
2 szem koktélparadicsom (bármilyen fajta jó hozzá)
1 közepes fej hagyma
3 ek. olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
kevés liszt a szóráshoz
2 evőkanál szárított snidling
petrezselyemzöld
só,bors, pirospaprika ízlés szerint.
A kockára vágott hagymát az olajon üvegesre pirítom, hozzádobom a vékonyra szeletelt fokhagymát. Kis liszttel megszórom, majd rögtön felöntöm egy liter vízzel.
Sózom, pirospaprikával színesítem, őrölök kevés borsot hozzá. Beledobom a csicseriborsót, amikor felfőtt, a kockázott leveszöldséget és a paradicsomot is beleteszem.
Lefedve addig főzöm, amíg a zöldségek megpuhulnak. Végén megszórom szárított snidlinggel.
Azonnal tálalható! Én forrón szeretem, mint általában a levest!
Úgy szól a fáma, hogy nagyon egészséges ez a latin nevén szólított Cicer arietunum, népiesen bagolyborsó.
Sok folsav található benne, 20%-a fehérje, 40 %-a szénhidrát , B1 és B6 vitaminban is gazdag.
Ásványi anyag tartalma számottevő, jelentős magnézium-, vas- és cinkforrás!
Lehetséges fagyasztani, ugyanúgy, mint a zöldborsót! Kiválóan alkalmas rá!
Bár valamit elárulok!
Anyukám azt mondta: jövőre nem vet! Ő tudja miért!
Szerintetek vajon miért döntött így?
Ha tetszett a cikk, kérlek látogass el Fb oldalamra és támogass egy kattintással! 🙂 Köszönöm!
https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
Eddig én is a szárított és konzerv változatát ismertem. A friss azonban egyikhez sem fogható! És gondolom ekkor van benne a legtöbb vitamin és ásványi anyag. Ahogy pucoltam, úgy ettem is folyamatosan, mert annyira finom!
9 év óta fogyasztom, de a szárított változatát.( A diétámhoz javasolta az orvosom.)Friss csicseriborsót még soha nem láttam. Én a piacon vásárolok be a magvakból (hajdina, köles, vörös lencse, stb…). Sokáig kell áztatni és sokáig főzni, de megéri. Konzervben is kapható több üzletben, ha nagyon sietek, akkor ezzel készítem el az étkeket. Pürésítve, leveseknek, salátának kitűnő, egészséges étel.