Sün, sün, sün….

Tegnap este kimentem egy kicsit levegőzni és ahogy ott üldögélek a székben, hallom, hogy valaki nagyon lefetyel.

A cicák már elmentek aludni, ők nem lehetnek.

Odamegyek az etetőtálhoz, hát egy süni issza lelkesen a macskáim kitett vizét.

Gyorsan beszaladtam a fényképezőgépemért és még ott találtam. Később beszaladt az asztal alá,ezért nem tökéletes a kép.

Olyan helyes volt. Örültem neki, mert tudom, hogy megeszi a káros rovarokat.

Sőt, arról is hallottam, hogy a keleti sün (Erinaceus roumanicus) az év emlőse 2014-ben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az alábbiakat írja róla honlapján:

A VADONLESŐ internetes természetvédelmi program (www.vadonleso.hu) egyik kiválasztott faja a védett keleti sün, amely hazánk egyetlen őshonos sünfaja.

A sün az elmúlt évek legnépszerűbb „vadonlesős” állatává vált, hiszen a honlap látogatói, a lelkes „Vadonlesők”, eddig már több mint 1700 megfigyelési adattal gazdagították Magyarország „sün-térképét”.

A keleti sün Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel.

Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.

Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát.

A fiatal sünök anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.

A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik.

Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át.

E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik.

A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát.

Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket.

A körültekintő szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.- eddig az idézet.

Szóval vigyázzunk erre a kedves kis állatra!

Bizonyára mindenki elverselte a gyerekeinek Sün Balázs történetét vagy felolvasta a Gőgös Gúnár Gedeonból a Téli történetet, ahol a kis sün menti meg az éhező állatokat.

Na és a magyar népmesékből a nyúl és a sündisznó története megvan? Ha nincs, ideje megnézni 🙂