Dobostorta numero 1

Mindig ámulva néztem, ha a tévében láttam dobostorta készítőket, és persze csodáltam őket. Ahogy vékony kis köralakú lapokat sütöttek és tökéletes cukormázat készítettek. Gondoltam, én ezt meghagyom a cukrászoknak, én ugyan sosem fogok hozzákezdeni. Nemrég azonban erőt kellett vegyek magamon, mert egyik fiam ez kért születésnapjára. Meg kell jegyeznem, az én sütőm nem a legjobb piskótasütő. Tettem már az aljára alufóliát és most éppen egy cserepen gondolkodom, hogy odakerüljön és jobban szuperáljon a masinám. Végül egy huszárvágással oldottam meg a problémát: két kerek formában sütöttem lapokat, majd ezeket kettévágtam. Így csak 4 lapos lett a süteményem a hagyományos 6 helyett, de oda se neki! Örültem, hogy ez is sikerült!

Piskóta hozzávalói:

6 tojás

10 dkg porcukor

10 dkg liszt 

5 dkg olvasztott vaj.

A tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját kikeverjük 5 dkg cukorral, a fehérjét pedig felverjük a szintén 5 dkg porcukorral. A felvert fehérjét óvatosan belekeverjük a sárgájába, rászitáljuk a lisztet, majd belecsorgatjuk a langyos vajat. Hat egyenlő részben kellene megsütni, de én mint írtam, két részletben tettem ezt meg. 180 C° az ideális hőfok hozzá.

Amikor sikerült ez a  számomra rizikós rész, nekiálltam a krémnek. Ez sem hagyományosan készült nálam. Annyira beleszerettem a csokoládé ganache-ba, hogy azzal készítettem.

Csokoládékrém hozzávalói:

20 dkg étcsokoládé

2+ 2 dl tejszín

2 dl tejszínt felmelegítettem, beletördeltem 20 dkg (minimum 52 %-os) étcsokit. Állandó keverés mellett olvasztottam egyneművé. Hagytam kissé lehűlni, addig felvertem a tejszínt. Amikor a csoki langyos lett, belekevertem a felvert tejszínt és betettem rövid időre a hűtőbe. Utána kettévágtam a piskótalapokat és megtöltöttem a csokoládékrémmel 3 lapot.

Ismét sarkallatos ponthoz érkeztem, hiszen a 4. piskótalapra karamellt kellett készíteni, rákenni és felvágni.

Ehhez 20 dkg cukrot egyenletes tűzön felmelegítettem és belekevertem 3 dkg vajat (vajkaramell).  Gyorsan rácsorgattam a piskótára és próbáltam elkenni, majd felvágni. Először meleg késsel dolgoztam, de az szálat húzott, ezért sürgősen lehűtöttem a kést és bevizeztem. Na, így már lett belőle valami. Csupán 8 részre osztottam, így is alig maradt időm, nehogy megkeményedjen a karamell. Hát, ezt még gyakorolni kell!

B-t folyamatosan tájékoztattam mi sikerült és mi nem, de csak vigyorgott elnézően, és biztosított: nem számít!

Szóval Ő örült, ami igazából a lényeg! És higgyétek el, a torta íze semmi kívánni valót nem hagyott maga után. Nagon finom lett.

Egy cukrász valószínűleg megmosolyogná az én kis suta tevékenységemet dobostorta-ügyben, én azonban picit ( egész pirinyót) büszke vagyok magamra!

Ugye nem baj?

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Fb oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Hadd örüljek   Thx!!

https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással!    Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik