Nemrég olvastam, hogy az európai és észak-amerikai emberek az élelmiszer 30-50%-át elpazarolják.Akad olyan, ami el sem jut a fogyasztóhoz, mert rosszul tárolják és megromlik, vagy fel sem vásárolják a kereskedők, mert túltermelés van belőle illetve rengeteg ennivaló landol a kukákban.
Elszomorító, annak tudatában, hogy emberek milliói éheznek a Földön. Az erőforrások kizsákmányolása virul, töretlen a diadalútja.
Douglas Coupland A rágógumitolvaj c. könyvében ezt írja:
“Néha olyan érzésem támad, hogy mi mind szimultán, folyamatosan, koton nélkül szexelünk a huszonegyedik századdal,testfolyadékot cserélünk a korral:antibiotikumok,úszómedence-klór, hosszú láncú molekulák,kibocsátott gázok,újautó-szag-minden csak egy nagy kondommentes önkéntelen szeretet-demonstráció”.
Olvassátok el, jól fogtok szórakozni! Kicsit a Nem félünk a farkastól-ra ( Albee) hajaz, de sebaj !
Valószínűleg sokan hallottatok már a ” Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogenről.
Tavaly ültem a Tisza partján, amikor a fiaim elvittem a Hegyalja Fesztiválra és elborzadtam, látva a műanyag-flakonok lefelé sodródó áradatát. A Bodrogot is szeméttárolónak használják egyesek, de minden út mentén, a fák tövében, az árkokban, mocskos eldobált holmi és műanyag szúrja a szemünket.Mert könnyű a mozdulat, mikor már nincs rá szükség, annál nehezebb az összegyűjtés. Erre azonban azalatt a röpke hanyag kézrándítás alatt ritkán gondolunk!
Mi, háziasszonyok esetleg a konyhánkban is tehetünk valamit az élhetőbb környezetért.
Én személy szerint utáltam mindig a hypo vagy a domestos maró szagát és irritációját. Kisebb takarításhoz véleményem szerint tökéletesen megfelel a szódabikarbóna és az ecet. Ablaktisztításhoz, zsíroldáshoz kis vízben krémesre elkeverni a szódabikarbónát, mellé néhány kanálnyi ecet, felvinni a tisztítandó területre és kisvártatva kefével átsúrolni. Kiváló szagtalanító ez a két alapvető cikk, sőt anyukám a hajöblítő vizébe is rak némi ecetet, esküszik rá, hogy fényesebb és selymesebb tőle a haj.
Ügyesebbek az almaecetet otthon készítik, erről még ejtek szót más alkalommal! ( Egyik hölgyismerősöm több mint húsz kilót fogyott almaecet segítségével, ami igencsak figyelemre méltó, de erről is majd később!)
Aki nem a lefolyóba ereszti a sütőolajat, hanem gyűjti, nagyon jól teszi, a föld könnyebben lélegzik tőle. Most a MOL gyűjtőflakont ad annak, aki leadja a használt háztartási olajat!
A panírmorzsát állandóan otthon készítem. Ehhez rendszeresen gyűjtöm vászontáskában a száraz kenyeret, zsemlét,kiflit. Akad a polcon egy régi húsdaráló, ezzel darálom le a kenyeret, a húst a hentesnél eleve darálva kérem, ha úgy van rá szükségem.
Magam állítom elő időnként a vajat, ha összegyűlik elegendő föl a házitejről. Heti kétszer kapok 2 liternyit, második alkalommal már van annyi, hogy nekikezdhetek. Az összegyűjtött fölt (tejszín és tejföl közti állapot) egyszerűen kézi vagy gépi habverővel addig verem, amíg kicsapódik a felesleges savó és vajsűrűségűvé áll össze. Lehet sózni, fűszerezni, semmi sem veheti fel vele a versenyt.
A vaníliás cukor nálam nem kristályvanilin-nal készül és nem a boltban veszem, hanem vaníliarúdból magam varázsolom. Ehhez a változatosság kedvéért a mákdarálót veszem elő, és némi kristálycukor kíséretében a hengerek közé eresztem. Ha túl barna lesz művünk, bátran lehet hozzá porcukrot adagolni. Akkor is finom, ha magát a vaníliarudat üvegbe tesszük és ráöntjük a porcukrot. Néhány nap alatt átveszi finom aromáját.
Sokunknak megvan a kis maga házipraktikája, amit még egy tapasztaltabb ismerőstől, rokontól, szomszédtól hallott mondjuk. Csak elő kell bányászni agyunk tekervényeiből és elkezdeni használni. Legyünk tudatosabbak, erre tudok buzdítani mindenkit!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: