Moha főz

15 évnél régebbi fényképek a Facebookon

Nosztalgia a régmúlt időkből.

A fiatalok unottan és kicsit értetlenül nézik a fénykép áradatot, ami felbukkant a neten.

Öt nap alatt öt (vagy több) képet kell felrakni a szabály szerint, ami 15 évnél régebbi.

Persze érthető, ha valaki épp csak felnőtt, nem biztos, hogy annyira érdekli: más hogy nézett ki pár évtizede.

Más generáció.

Az viszont megmosolyogtató, amikor a harmincas évei derekán járó hölgy kijelenti viccesen: 

“Baromi fiatal vagyok, ezért nincsenek vagány Skodás, Trabantos, triciklis képeim.”

(Komment:” HA – HA – HA…. idő számításunk előtt születtél Te is kicsi M.” 🙂 )

Az én ismerőseim közt sincsenek. Egyikük sem a járgányaira volt büszke.

Kedves,  negyven felé tartó rokon pedig ezt posztolta:

“Kihívom az összes ismerősömet!

Mindenki rakjon ki magáról egy 15 évnél régebbi képet!

Balról a második vagyok alul.”

ser

Kedves kommenteket kapott, csak a finomabbat osztom meg:

– Hát szinte semmit se változtál!

Fiatal, húszas éveiben járó lány reagálása a költői kérdéssel együtt:

-Most komolyan, mi értelme????

pi

Nem is tudom, hogy értelmet kellene-e ebben keresni? Inkább érzelmet.

Én amikor kerestem a saját képeim, több albumot is átnéztem és sok minden eszembe jutott a múltból. Jó is, rossz is.

Némelyikre rácsodálkoztam, egyesek láttán mosolyogtam, időnként pedig fájt a szívem.

Az idő múlása érdekes dolog.

Tiniként már a 35 évest is öregnek gondolod. Pedig  nagyon nem az.

Azt hiszed a fiatalság örök, pedig erősen múlandó.

Hogy is mondja el nekünk József Attila?

“Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
És most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.”

És a szépség is elszáll. Huss!.

Változunk, öregszünk, szarkalábak rakódnak a szemeink köré, háj a hasunkra, a szívünk köré pedig ilyen-olyan falak emelkednek.

Tapasztalunk jót s rosszat a világból, szerencsések vagy épp szerencsétlenek, szegények vagy gazdagok leszünk, s általában többet szeretünk gondolni magunkról.

De akármilyenekké is lettünk, van múltunk. 

Erre a játékra kiválóan rímel a dalszöveg:

“Csak az a múltad, amire velem együtt emlékszel.”

Igen, emlékezünk ebben a játékban, nem restelljük a múlt egy-egy darabkáját megmutatni.

Azzal, akit érdekel. Azzal, aki emlékezik.

Imádom a régmúlt időket idéző fotókat.

Aki kíváncsi rá, azzal megosztok párat. Néhány kedvencemet.

Lehet szeretni vagy sem.

 

bbb

as

ba

baa

a34

ae

aaaa

bb

maj

b1

aa

a33

bn1

eee

ma

bn2

b3

b26

b5

Ő azért édes, mert a másik nyilvánvaló főszereplőt, egyszerűen lenyisszantotta 🙂

ane

bn

55

b9

ann

bb7

b8

aee

a3

b2

an

bu2

 

ss

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Fb oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Hadd örüljek :)  Thx!!

https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással!    Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik      

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!