Szerda

Birsangyal fél nyolckor még a paplan alatt kucorgott. Máskor hétköznapokon hatkor szól az ébresztő, háromnegyed hétkor pedig már a zötykölődő buszon tart munkahelye felé. Belefúrta arcát a párnába, aztán feltápászkodott és felhúzta a redőnyt. Azt kapta, amit tegnap jósoltak az időjárásról: borongós, szürke eget. Visszamászott az ágyba és elővette a tegnap kapott novelláskötetet. Attól sem lett jobb kedve.Letette olvasószemüvegét és összecsukta a könyvet. Beletúrt a hajába. Elégedetten konstatálta, hogy nem feküdte el túlságosan. Tegnap, a hét második napján általában ott köt ki, a fodrászatban. Ült a székben, szárításra várva, amikor a fodrászlány kihúzta a fiókot és a kezébe nyomott egy helyes fából készült nyakláncot. Mert az olyan Birsangyalos! Meglepetten megköszönte és azt mondta, nőnapi ajándéknak tekinti. Mert tudta, hogy a környezetében lévő férfiak ismerik őt mint háziasszonyt, mint anyát, mint dolgozót,mint szomszédot vagy rokont, de hogy nő is? Azt bizony el szokták felejteni. Ott feküdt az asztalon a nyaklánc , elmosolyodott ha ránézett.Átgondolta melyik ruhájához illene, holnap azt veszi fel.Még hálóingben elővette fényképezőgépét és a tegnap esti csilis babot tányérra kanalazta a konyhában, majd lefotózta. Aztán betette a hűtőbe.Kivett egy darab sajtot, elrágcsálta, majd narancsot bontott. Finom illata belengte a szobát. Ez kissé felélénkítette. Ki kellene menni átgereblyézni az udvart, és a mosogatás is rá vár. A kádat sem ártana kisúrolni! Az ebéd a fejében készen állt, csak el kellett kezdeni. Azonban az oroszlánok lustaságával még kicsit heverészett, eztán látott csak neki a teendőknek. Gereblyézés közben a szomszéd arcátlanul bámulta. Igyekezett nem rá figyelni. A városi emberekre gondolt, hogy mennyire gőgösek, lenézőek a falusiakkal szemben. Gyerekkorában városi osztálytársai gyakran sugdolóztak, a vidékieket kirekesztve. Amikor egyszer rákérdezett, azt a választ kapta, hogy ez kizárólag a városiakra tartozik. Ma sem tudja elképzelni sem, milyen titkokból hagyhatták ki őket csak azért, mert nem mondhatták magukat városlakónak. Fura, de ma az a település városrész, ahol felnőtt. Manapság is, ha megkérdezik hol lakik és felel, látja a szemekben a lekicsinylést. Néha kedve támadna hazudni.  Kevesebb ő attól? Hiába magyarázná, hogy hosszú ideig élt a fővárosban meg egy kisvárosban.Tíz körül kisütött a nap. Először csak halványan, gyengén, majd egyre bátrabban. A három napja nem látott macska is előkerült, a lábánál tekergőzött. Felnyalábolta, leült vele a lócára. A macska dagasztott kicsit a lábával, majd kinyújtózott, az arcába ásított és befészkelte magát az ölébe halk dorombolás közepette. Birsangyal arcát a nap felé tartotta, megmártotta benne alaposan. Ezt kérdezte magától: mégis csak van remény?

A csilis bab elkészítése:

1 kg babot (tarka) beáztatunk előző este. Odatesszük főni babérlevéllel, egész hagymával hideg vízben erős lángon. Ha felforrt, mérsékeljük a tüzet. Ha megpuhult leszűrjük.

Fél kg darált sertáslapockát fej hagymán megpirítunk, sóval, frissen őrölt borssal és oreganóval ízesítünk. Ha kifehéredett, beleöntünk fél liter sűrű paradicsomlevet. A babot és a húst összekeverjük, csilipaprikával megszórjuk ízlés szerint. 20 dkg kukoricakonzervvel (jó a mirelit is) koronázzuk. Jó étvágyat!

Ki szereti, étcsokit is tehet bele (kb. 5 dkg 60%-at) sűrű, finom lesz tőle a szósz, kiemeli a paradicsom és a csili ízét!

Címkék: ,

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással!    Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik      

Tovább a blogra »