Komlóska egy ici-pici zsákfalu a Zemplén csodás vidékén. Csend, nyugalom, békakurutty,madárfütty,őrizetlen külterületi veteményesek.
Az egyébként is idilli helyre Komlóskai tisztás elnevezéssel múlt hétvégén háromnapos programsorozatot szerveztek.
Véletlenül leltem rá, egyik ismerősöm posztolta ki FB-n,péntek este . Amikor megláttam kedvenc énekesnőm, Palya Bea nevét, egyszerűen nem bírtam magammal!
Hajrá, de kivel menjek, aki értékelni is tudja ezt a fajta cseppet sem tucatzenét?
Szerencsére Niki ilyen hölgy, és velem tartott, sőt örült, hogy a sok könyvelői munka után kimozdulhat végre!
Kacskaringós, szűk út várt rám, amiért sofőrként nem igazán tudtam lelkesedni, de a táj varázsa kárpótolt bőségesen.
Bea hangját már a Ruszin-park felé haladva meghallottam, és beletapostam a gázba! Sietősre vettük a figurát, és épp meséltem Nikinek, hogy a Ribizliálom a kedvencem mostanság, amikor felcsendült a dallama. Fél perc alatt megtettük futva a kis földútnyi távolságot!
Végig élvezkedtem, nagyon átjött Bea személyisége, csodás hangjának bűvölete!
A koncert végén készült közös fotó is, ami nekem külön öröm és boldogság!
A következő programig volt némi idő, körülnéztünk. Kis tavacska, fedett csűr, szabadtéri színpad,csacsigoló gyerkőcök,nyugodt,beszélgető,szórakozó felnőttek.
Eszter csacsi és gazdája türelmesen és megadóan (sorsukba beletörődve ) ballagtak oda-vissza egy megszokott útvonalon. A kifestett arcú kölkök meg körbevisítozták őket lelkesen 🙂
Felfedeztük, hogy akad ám ennivaló is, és nem voltunk restek kóstolót tartani.
Támogatói jegyeket vettünk, amit beválthattunk ételekre,szörpre.
Én ragulevest kértem,Niki marhapörköltöt főtt krumplival.Süteménynek szilváros buktát szerettünk volna, de az már elfogyott, így grízeset és almásat kaptunk.
A csűrnél letelepedtünk és nekiláttunk. Halálom a műanyag tányér és evőeszköz, de hát nem voltunk VIP vendégek 🙂
Én forrón és frissen szeretem a levest, ezen érződött, hogy reggel készülhetett és langyoskán kanalazgattam. Niki meg csak épp beletúrt, hogy neki kemény a hús. Nekem se kellett több, szépen elkezdtem enni az övét. Szerintem nagyon finomra sikerült, el is fogyott. Korrigált, hogy neki sem az ízével, hanem az állagával volt baja.
Süteményük mindkettőnk tetszését elnyerte,csak jelzem!
Láttuk kiírva a kecskesajt-vásárt is, oda is besomfordáltam. Egy kedves,pirospozsgás arcú hely termelő (Nagy András) sorra vágott le kis sajtdarabokat és kínálta szívélyesen.
Sajnos ízesített joghurt épp nem volt kapható, így azt nem kóstoltam. Legközelebb azonban vevő leszek a mézesekre,gyömbéresre ,naspolyásra.
Lágysajtokkal kezdtük: natúr,fokhagymás,chilis-borsos,lilahagymás. A chilit alig éreztem, a borsot annál inkább,pedig én szeretem az erőset. Elmondta, hogy kérésre szívesen készítik erősebbre is. Nekem a két hagymás jött be, a lilahagymás első befutó lett.
Még két érlelt kecskesajtot kóstoltam, egyik aszúborban érlelt a másik pedig natúr érlelt. Igazán zamatos,selymes ízvilágú, az utóbbi enyhe camamberes beütésű. Az aszú zamata finoman simult a kecskesajt enyhe csípősségéhez, lágyítva azt.
Vásároltam a kedvenceimmé avanzsált finomságokból és volt időm kicsit körbenézni a kocsma (?) helyiségben, amíg kimérték.
Palackozott helyi borokat és néhány helyi pulttámasztó törzsvendéget vehettem szemügyre. Ők valószínű a táj és az épület szerves részei.
Kilépve az ajtón földbegyökerezett a lábam a látványtól! Az ég is ünnepelt, tarka szivárványt festve az égboltra. Verte az ördög a feleségét, amíg én kóstolgattam!
Közben eljött a Makám együttes ideje is, belecsaptak a húrok közé.
örültem, amikor egyik számukat velük énekeltem a nézőtérről, mert ismertem. Tánc is lett, sőt magántánc.
Egyik ifjú anyuka járni is alig tudó csöppségét felpakolta a lócára, és úgy illegették-billegették egymást!
Beesteledett,mire elindultunk hazafelé, kicsit tartottam is tőle. és tessék, beleszaladtunk egy biciklis balesetbe. Roppant óvatosan ,szinte araszolva tudtuk kikerülni, és utána is igyekeztem biztonságosan vezetni. Fellélegeztem, amikor kiértünk a 37-esre.
Ja, és még nem szóltam a nénikről, akik gyógyfüves csokrokkal a kezükben járkáltak és szagoltak bele vidáman. Vasárnap ugyanis egyedüllálló programként a görögkatolikus templomban megszentelték azokat , és a későbbiekben gyógyításra felhasználják őket!
Szép, magyar gondolat, szelíd gyógymód a bajokra,betegségekre.
Jövőre valahogy muszáj lesz sofőrt szereznem, hogy megízlelhessem a helyi borokat is! A mentás szörp finom volt,de jobban eltudnék képzelni valami szőlő alapú tokaji ínyencséget némi alkohol tartalommal 🙂
Jövünk Komlóska, várj akkor is ilyen szeretettel!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Fb oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Hadd örüljek
https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
