Így kezdődik Örkény István egyik egypercese, a Magyar Pantheon.
Aki kíváncsi a folytatásra, itt elolvashatja : http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm
A Hubauer Sándor Emlékkiállítás is kellemes dolog, s ha valaki túljutott a novella- okozta megrázkódtatáson, jöhet az én beszámolóm.
A Szépművészeti Múzeum Kiállításáról. Nemcsak vidéki tini lányoknak!
Aki kicsit is otthonosan mozog a képzőművészet területén, annak Henri De Toulouse- Lautrec neve nem cseng idegenül.
Születésének 150. évfordulója kapcsán nyílt meg tavasszal a közel 170 litográfiából álló nagyszabású tárlat.
Egyetlen alkotás lóg ki a sorból, Az ezek a hölgyek az ebédlőben című.
Mivel az akvarell technikájú festmény. Én személy szerint kétszer is visszamentem megcsodálni.
A legszebb darabnak találtam. Szerencsére bármikor meg lehet nézni, hiszen a múzeum tulajdona!
Különleges élmény volt látni azokat a plakátokat eredetiben, amik a középiskolai művészettörténet könyvek lapjain gyatra másolatokként köszöntek ránk anno.
15 nagyméretű plakátot láthatunk, közülük ötöt a bécsi Albertinából kölcsönöztek.
Kocsis Nagy Noémi művészettörténész szerint Loutrec plakátjainak különlegessége a korban szokatlanul merész látványvilágban, képkivágásokban és látószögekben, korai avantgárd esztétikájában és a végtelenségig ellaposított tereiben,a japán fametszetek hatásait magán viselő ábrázolásokban nyilvánul meg.
Munkáin szatirikusan jeleníti meg a különböző karaktereket, nem valóságos árnyalásokkal,megformálásokkal, inkább a japán fametszetek ihlette egyszerűséggel, tiszta körvonalakkal és ragyogó színekkel.
Nyolc téma köré csoportosítva láthatók az alkotások :
A művész olyan meggyőző erővel, szinte már karikatúrába illően ábrázolja a korabeli Párizst és benne élő alakokat, hogy kis képzelőerővel mi is vele lehetünk.
Beülhetünk a Mouline Rouge-ba, megtapsolhatjuk Aristide Bruant, elámulhatunk Jane Avril csodás táncán, és megkönnyezhetjük Yvette Guilber sanzonjait.
Ihatunk egy abszintot a kiöregedett kurtizánokkal vagy épp beleshetünk a hálószobájukba, amint épp ébredeznek.
Nevethetünk Mademoisalle Cha-U-Kao bohóckodásán, majd megbotránkozhatunk rajta a táncparketten férfi felöltőben, női szeretőjével.
Egyetlen magyar vonatkozású litográfiát lelhetünk fel az alkotások között, ami Rigó Jancsit és az ő imádott, úri származású szerelmét ábrázolja.
Hogy milyen nagy port kavart ez a szerelem annak idején, arról itt írok, és a prímásról elnevezett süteményt is elkészítettem anno.
https://mohamamakonyhaja.cafeblog.hu/2012/12/30/utorezges_915/
Rám mély benyomást tett, hogy korabeli mozgófilmeket láthattam , sőt hangfelvételeket azoktól , akiket a művész megörökített. Igazi kuriózum!
Kissé szívszorító üzenet a múltból a ma emberének.
A kiállítás augusztus 24.-ig látható, aki kedvet kapott hozzá, siessen!
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el kérlek a FB oldalamra is!
https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik?ref=hl
Örülnék neki!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
