Van nekem egy régi Zilahy Ágnes szakácskönyvem.
Akadnak benne érdekes receptek, mint pl. fenyő-madár belestül,a verebek,keserű gomba, békaczomb rántva,borkő-leves,földi csiga meg hasonlók.
De a befőzés és a sütemények határozottan tetszenek. Sőt a különlegességeket is szívesen olvasgatom.
Már régen szemeztem a mustkolbássszal, de sejtettem, hogy macerás dologba vágok, és így is lett.
Csak a fele anyagmennyiséggel dolgoztam, mint írta, mégis sok tésztám (pépem) lett.
Először is magam készítettem a mustot.
Ehhez gyönyörűséges kékszőlőt használtam, másfél liternyit nyertem ki belőle.
Egyszerűen összeturmixoltam, majd szűrőn átnyomkodtam. Pazar illata és színe ellenállhatatlan!
Türtőztetni kellett magam, hogy ne igyam meg úgy frissiben.
Fél liter lisztet a fele musttal alaposan elkevertem, híg masszát kapva.
A másik rész mustot 12 dkg cukorral, teáskanálnyi fahéjjal és szegfűszeggel feltettem forrni.
Később mérsékeltem a lángot és összefőztem folyamatos kevergetés mellett a lisztes keverékkel.
Végül 10 dkg keményítő került bele.Amikor besűrűsödött, el lehet zárni a tüzet alatta.
Előző nap törtem diót, s most felfűztem kb. 60 cm hosszan erős cérnára .
Ezt a dióhurkot mártottam bele a mustos pépbe.
Először tartottam , hogy csepegjen le, de aztán kiderült: ez hosszabb idő, mint gondolnám.
Végül feltettem a függönykarnisra a gázkonvektor felé a melegbe.
Alá tányért toltam, oda csöpögjön.Mikor kicsit megszikkadt, ismét belemártottam a pépbe. Összesen háromszor.
Mikor kisütött a napocska, kicsit ki is vittem , hadd süsse. Féltem, nehogy a darazsak vagy muslincák megtámadják, de semmi baja sem lett.
Ma este vágtam belőle először egy kis darabot, és kóstoltam meg, kicsit félve.
Mert azt hiszem a szegfűszeg egy kicsit több került bele a kívántnál. És nem!!! Nagyon finom!
Nekem a kinézete is tetszik, a lila érdekes árnyalata, a diók mutatós bája .
Mondanám, hogy csináljátok utánam, de ezt kihagyom. Én nem kezdeném újra.
Bánáti csemege ide vagy oda! Majd ha Grúziában járok, veszek magamnak, ha ez elfogy!!!
Bíz’ isten megtanulom a nyelvükön: Kérek szépen egy kis csurcselát!!!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Fb oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Hadd örüljek 
Thx!!
https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek látogass el Facebook oldalamra, ahol támogathatsz egy kattintással! Thx!!https://www.facebook.com/Mohamamafozocskezik
Na, ugye, hogy finom ? 🙂
Volt szerencsém megízlelni e különleges csemegét, őszintén mondhatom nagyon finom!!! Volt !!!
Soha nem hallottam a mustkolbászról és kiváncsian bontottam a csomagot amit kaptam. Az egész család nagy érdeklődéssel figyelte, mi kerül elő a papírokból és türelmetlenűl várták, hogy felszeleteljem, mint a kolbászt.
Mire a szeletelés végére értem alig maradt a deszkán néhány szelet, úgy kellett menteni magamnak is pár karikát!
A kékszőlő illata és a dió íze jellemezte e különleges édességet, melynek a kinézete ugyan elég bizarr, de összességében nagyon finom csemege.
A recept alapján valóban elég macerás az elkészítése, én sem fogok neki állni. Viszont nagyon köszönöm, Mohamamának, hogy ezt elkészítette és én és a családom is megismerhettük ezt a finomságot!!!
Köszi Mohamama és csak így tovább minden elismerésem!!!!